A ház hőszigetelése nem csupán a téli hideg ellen véd, hanem nyáron is hozzájárul a kellemes belső klíma fenntartásához. Emellett jelentős energiamegtakarítást eredményez, ami hosszú távon csökkenti a fűtési és hűtési költségeket. Az alábbiakban öt fontos szempontot mutatunk be, amelyekre mindenképp érdemes odafigyelni, ha házunk hőszigetelésén gondolkodunk.
Válasszunk megfelelő szigetelőanyagot
A piacon számos szigetelőanyag közül választhatunk, amelyek mindegyike különböző tulajdonságokkal bír. A leggyakrabban használt anyagok közé tartozik a polisztirol (EPS és XPS), a kőzetgyapot, az üveggyapot. Fontos, hogy az anyag kiválasztásánál figyelembe vegyük az adott épület jellegét, a szigetelés helyét (falak, tető, padló), valamint az anyag hőszigetelő képességét, tűzállóságát és élettartamát. A homlokzat esetében a legcélszerűbb polisztirollal dolgozni, kivéve a vályogházak szigetelésénél, utóbbiaknál a kőzetgyapot lesz a megoldás. A tető- vagy a fafödémszigetelésnél viszont nem lesz jó a polisztirol a rossz páraáteresztő képessége miatt, ezeken a felületeken az ásványgyapotok szerepelnek jól szigetelőként.
Ha nincs beépítve a padlástér, akkor a födémet mindenképp érdemes szigetelni. A födém hatalmas felület, amin keresztül rengeteg hő tud eltávozni az épületből (akár a megtermelt hőenergia 30%-a). Épp ezért ezt a felületet első lépésként erősen javasolt szigetelni. Mielőtt kiválasztanánk a hőszigetelési technológiát, meg kell vizsgálni, hogy milyen anyagból építették a födémet. Egy egyszerű monolit betonfödém esetében ugyanis akár mi magunk elvégezhetjük a szigetelési munkát, nem kell más hozzá, csak megfelelő mennyiségű és vastagságú tekercses kőzet- vagy üveggyapot. Viszont a fafödémnél vagy bonyolultabb betonfödémnél már csak nagy nehézségek árán tudjuk elvégezni a szigetelést a “paplanos” kiszereléssel. Van azonban egy technológia, amivel a szálas szigetelőanyagokat (vagyis a kőzetgyapotot, üveggyapotot) résmentesen tudjuk eljuttatni akár a legnehezebben hozzáférhető helyekre is. Ez pedig a fújható szigetelés, aminek további előnye a garantáltan résmentes szigetelés, ráadásul semmilyen szennyeződés, maradék nem képződik a szigetelési folyamat során. Tetőtér beépítés esetében is mindenképp szigetelni kell a tetőteret, erre is a fújható szigetelés a legalkalmasabb.
Kerüljük el a hőhidak kialakulását
A hőhidak olyan pontok az épület szerkezetében, ahol a hő könnyebben áramlik át, ezáltal elszökik a hőenergia, ráadásul a hőhídaknál hamarabb megindulhat a falnedvesedés, penészedés folyamata. Ezek a pontok gyakran előfordulnak az ablakok, ajtók körül, valamint az épületszerkezeti elemek találkozásánál. A hőhidak elkerülése érdekében gondos tervezés és kivitelezés szükséges. A szigetelési munkálatok megkezdése előtt mindenképp érdemes hőkamerás vizsgálattal ellenőrizni az épületet, hogy a megfelelő helyeken a megfelelő vastagságú szigetelőanyaggal dolgozva elkerüljük az esetleges hőhidak kialakulását.
Páratechnikai szempontok
A szigetelés nemcsak a hő, hanem a pára szempontjából is fontos. A nem megfelelő szigetelés párafelhalmozódáshoz vezethet, ami penészesedést és egyéb szerkezeti problémákat okozhat. Az optimális páratechnikai viszonyok elérése érdekében párazáró (vagy éppen áteresztő) rétegek szakszerű szellőztetés vagy szellőztető rendszerek alkalmazása javasolt. A szigetelés és a szellőztetés együttes alkalmazásával (no meg a megfelelő nyílászárókkal) elkerülhetjük, hogy a pára lecsapódjon a falfelületeken, szerkezeti elemek találkozásánál és így beinduljon a nedvesedés, penészedés folyamata.
A szigetelőanyag vastagsága
A szigetelőanyag vastagsága közvetlen hatással van a hőszigetelés hatékonyságára. Az optimális vastagság kiválasztása során figyelembe kell venni az épület energetikai követelményeit, a helyi időjárási adottságokat, valamint az anyag hővezetési tényezőjét. Általánosságban elmondható, hogy vastagabb szigetelés jobb hőszigetelési értékeket biztosít, ez igaz a homlokzat / lábazat szigetelésére és a tető vagy a födém szigetelésére egyaránt. Egy homlokzat szigetelésnél például kifejezetten rosszul járhatunk, ha a szigetelőanyagon szeretnénk spórolni, hiszen a munkadíjat, állványbérlést, színezést kétszer kell kifizetnünk, ha elsőre megelégszünk egy vékonyabb szigetelőanyag felhelyezésével és utólag rájövünk, szükség lenne még egy rétegre. A födém esetében, amennyiben mi magunk végeztük a szigetelést pl. tekercses szigetelőanyaggal, ha megfelelő állapotú a meglévő szigetelés akkor egyszerűen tudunk utólag még egy réteg szigetelőanyagot kiteríten, ha nem lett volna elég vastag az első réteg vagy akár fújható szigeteléssel is növelhetünk a vastagságon.
Kivitelezés minősége
A legjobb anyagok sem érnek sokat, ha a kivitelezés nem megfelelő. A szigetelési munkálatok során kulcsfontosságú a precizitás és a szakértelem. A homlokzat szigetelésénél például jellemző hiba, hogy nincs elég alaposan előkészítve a felület, viszont a hólyagos vagy vizes falra felhelyezett eps táblák hosszú távon elmozdulhatnak, ami rontja a szigetelés hatékonyságát és akár hőhidakat is eredményezhet. Ugyancsak hiba lehet a pontatlan illesztés vagy a különböző minőségű és vastagságú szigetelőanyagokkal összebarkácsolt szigetelés.
A rosszul illesztett panelek, a hiányos tömítések és az elhanyagolt részletek mind ronthatják a szigetelés hatékonyságát. Érdemes tapasztalt szakembereket választani a munkálatok elvégzésére, akik garantálni tudják a minőségi kivitelezést. Nézzük meg, hogy milyen értékeléseket kapott az adott szakember, kérjünk be több árajánlatot.
A ház hőszigetelése hosszú távú befektetés, amely megfelelő tervezéssel és kivitelezéssel jelentős megtakarítást és kényelmet biztosít. A megfelelő szigetelőanyag kiválasztása, a hőhidak elkerülése, a páratechnikai szempontok figyelembevétele, a szigetelési vastagság helyes megválasztása és a kivitelezés minősége mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy otthonunk energetikailag hatékony és komfortos legyen.
Kategória: 